A TSR - meglovagolva az akkori divathullámot és jó multiként megpróbálván minél több bőrt lehúzni egy adott termékről - a DC Comics-al karöltve 1990-91 között összesen 15 darab képregényt jelentetett meg a Spelljammer játékához.
A kor divatjához és a DC profiljához kapcsolódóan ezeknek a képregényeknek a képi világa közelebb állt egy szuperhős képregényhez, mint egy középkori, anakronisztikus világéhoz, amelyet az AD&D fantasy világegyetemébe helyeztek. Ennek megfelelően lehet őket szeretni és gyűlölni, mindenkinek a saját ízlése szerint. Nekem személy szerint nem jöttek be, bár vannak bennük hasznos rajzok (neogi, umber hulk, giff, tünde armada stb), azonban a történet maga a legtöbb esetben gagyi, és a képi világ messze van attól, ahogy például én képzelem ezt a világot.
Paul Westrermeyer, aki bár nem tagja a játékot előállító csapatnak, azonban Spelljammer körökben oszthatatlan érdemeket szerzett, és nem utolsósorban közreműködött a játék Hackmaster változatának (Hackjammer) elkészítésében, nem egyszer keserűen állapította meg, hogy ezekből a képregényekből is látszik, hogy a TSR nagy ívben tett arra, hogy mi lesz a Spelljammer jövője.
Az alábbiakban a képregények általa elkövetett értékelésének magyarított változata következik. Az értékeléshez tudni kell, hogy csillagokkal jelezte azok hasznosságát, *-tól *****-ig. Az * csillag a gagyi kategória, a *** csillag az átlagos termék, amelyben egyaránt vannak jó és rossz dolgok, míg a ***** csillag egy kiváló terméket jelöl, amely a Spelljammer világgal kapcsolatban alapvető. Nos, mondanom sem kell, hogy a képregények legjobb esetben is csak *** csillagot kaptak, de inkább a gyengébb pontok a jellemzőek.
TSR Worlds Annual #1 (értékelés: **)
Ez a bevezető képregény megkísérli összekapcsolni a Spelljammer világot a TSR/DC által készített többi AD&D világgal. A négy írónak és több rajzolónak köszönhetően a kiadvány eléggé eltérő színvonalú. Még az Elfeledett Birodalmak (Forgotten Realms) világán játszódó fejezet a legjobb.
"Rouge Ship" Spelljammer #1-4 (értékelés: ***)
Egy viszonylag érdekes történet, amely az előző kiadványban megismert Unipaxala mellett egy névtelen égitesten játszódik, ahol a "Dalok Anyját" követő nomád törzsek élnek, amelyek papjai csak énekelve tudnak varázsolni. A történet egy, a neogikkal vívott csatával ér véget.Megfelelő kezdet egy olyan történethez, amely megmutatja, hogy mennyire haszontalan lehet egy smalljammert birtokolni.
"Boroda Cycle" Spelljammer #5-8 (értékelés:**)
Boroda egy dzsungel világ, amelyet bármelyik kristályszférában el lehet helyezni, és nagy potenciál van benne, azonban köszönhetően annak, hogy meglehetősen rosszul van megírva, és kibelezi a Spelljammer világképet, nem túl sok jót lehet róla elmondani.
"The Geas" Spelljammer #9 (értékelés:***)
Ez a jól megírt történet egy visszapillantás, amelyben megismerhetünk egy ifjú kalóz királynőt, Káosz Úrnőt - ami a korábbi kiadványokban megismert varázslónő, Meredith régebben használt neve - abból a korból, amikor Bral Sziklája még csak egy kalózbázis volt.
"Exile on Taladas" Spelljammer #10 (értékelés: ***)
Hasonló visszapillantás, mint az előző kiadvány, amelyben két földlakó birodalmat ismerhetünk meg, amelyek repülő hajókkal - Barras és Astrylon - fedezik fel a Vadűrt. Igaz "Swashbuckling" kaland néhány hasznos világgal és egy átkozottul érdekes történet Nimonéról (ami a korábbi kiadványokban megismert varázslónő, Meredith régebben használt neve), amelyben betekintést nyerhetünk a gonosz, kapzsi énjébe is.
"Meredith Cycle" Spelljammer #11-13 (értékelés: *)
Ez a három kiadvány egy halom szemét, amelyben feltűnik ugyan egy törpe citadella, egy tünde armada, és egy Glith kalózai által üzemeltetett tünde hadihajó. A Meredit - Káosz Úrnő - Nimone vonalra épülő történet homályos, nem túl meggyőző, ráadásul sok helyen alapjaiban erőszakolja meg a Spelljammer kánont. Arról nem is beszélve, hogy a Tünde Birodalmi Flotta Napóleon korabeli tengerészeti egyenruhára hajazó viselete maga a borzalom. Egy újabb példa arra, hogy a TSR mennyire nem foglalkozott azzal, hogy mi lesz a Spelljammer termékekkel.
"Nimone" és a "Song of Einheriar" Spelljammer #14-15 (értékelés: *)
Az utolsó két kiadvány Meredith a varászlónő és a fia, Bors történetét meséli el, azonban Bors nem mágikus nézőpontja elég szegényesen kidolgozott, és a leírtak nemigen találkoznak a világ szabályaival. Mégis, mindkét kiadvány tartalmaz érdekes részeket, mint például az a mágikusan halott sargasso, amely egy nagy csata után hátramaradt rengeteg szellemnek, kísértetnek köszönhetően alakult ki. A történet vége siralmas, látható, hogy az íróit egyáltalán nem érdekelte, hogy a képregény sorozat el lesz kaszálva és számos megválaszolatlan kérdést hagytak hátra.
