Meglehetősen hosszú idő kiamardt. No nem a szerepjátákból, csupán a Spelljammer játékok szüneteltek, mivel az utóbbi időben inkább Krynn földjén kalandoztunk, illetve m.a.g.u.s, Shadowrun és Star Wars volt leginkább terítéken.
De most újra itt, lássuk, mi is történt legutóbb. Mivel meglehetősen sok idő eltelt a legutóbbi kaland óta, amelynek története is nagyrészt a feledés homályába veszett, ezért tiszta lappal indult a játék, amolyan bele a közepébe alapon.
A csapat:
A Sötét Csillag kicsit több, mint másfél hete van úton, és a Nagy Öv egyik bányász aszteroidájára tart, hogy utasokat és ellátást vigyen a Castor Szerencséje elnevezésű bányászvárosba. Ennek következtében a fedélzeten tartózkodik utasként három örömlány, egy prédikátor, egy gyíkember szerencsevadász és öt bányász. Ezzel még nem is lenne gond, de odalent a raktérben, egy sebtében kialakított karámban közel háromtucatnyi szarvasmarha van összezsúfolódva, és az állandó bőgésük, illetve az ott terjengő szag már ugyancsak kezd Kufár és a legénység idegeire menni. Kufár sokszor úgy érzi, hogy a bűz lassan a falakba is beleivódik, és lehetetlenség lesz örökre eltüntetni belőlük. Mindezt pedig annak köszönheti, hogy a legutóbbi Ny'ska által kért szívesség nem egészen úgy végződött, ahogy azt a nagyhatalmú alvilági úr szerette, elvárta volna, így ha teljesen nem is, de azért némileg ellehetetleníti, korlátozza Kufár üzleti lehetőségeit. A varant is meglepte, hogy Ny'ska keze milyen messze - akár még a Belső Gyűrűig is - elér. Legalábbis, ezt bizonyítják az utolsó pillanatban visszalépő ügyfelek, vagy az elutasítás, amivel már eleve találkozik. Így nem maradt más, mint hogy szinte minden munkát el kell vállalnia, amitől némi bevételt remélhet. Még ezt is.
Persze, van olyan része is a fuvarnak, amit a legénység nem bánt annyira, ez pedig a három örömlány utas a fedélzeten, akik - némi csengő aranyakért cserében - nem sajnálták tőlük a bájaikat. A thoric zsoldos, Devestätor szinte mindennapos vendég náluk legkedveltebb harcostársával, a harcos-varázsló Borissal együtt. A bányászok szintén fel-fel tűnnek a lányok kabinjánál, és olykor még a csillagbárka kapitánya, Kenrik is a tiszteletét teszi.
A hajón utazó prédikátor - a calidianok egyik istenének, Munigurnak a papja - meglehetősen rossz szemmel nézi a lányok ténykedését és a legénység paráználkodását, ezért gyakran felbukkan a lányok kabinja közelében, és az ott elhaladóknak a kezében tartott szent könyvet lobogtatva prédikál a paráznaság bűnéről, az isteni helytelenítésről, a bűnre csábító asszonyokról és a bűnbocsánatról. Ez olyakor idegesítő (főleg amikor az ember sorban áll), máskor vicces (amikor másnak mondja a magáét), ezért a thoric már azon is elgondolkodott, hogy megüti egyszer a szent embert, és ettől a prédikátor által cipelt pisztoly és a kétkezes pöröly sem tudta volna eltántorítani. Azonban a sors mást hozott, és egyszer Borissal közöses rajtakapták, amint a prédikátor is a lányoktól jött ki, még a ruháját rendezgetve, igazgatva. Több sem kellett nekik, onnantól kezdve a férfi - aki hiába idézett szent könyvéből, hogy még a legjobban is megbotolhatnak, minden teremtett lélek esendő, az Úr megbocsátó stb... - állandó céltáblája lett élceiknek.