Hosszú idő telt el az utolsó bejegyzés óta, most megpróbálom pótolni, mi is történt időközben a Sötét Csillaggal, és legénységével. Mivel a játékülések 1-2 évvel ezelőtt zajlottak, ezért most csak egy rövid összefoglaló következik.
A hajó legénységét egy maszkos antilan nemes és közel tucatnyi zsoldosa fogadta fel, hogy vigyék el őket egy, a Nagy Öv és a Belső Gyűrű közötti szinte feltérképezetlen aszteroida rajhoz, ahonnan ki akartak szabadítani valakit. Kettő részből állt a megbízás, attól függően, hogy csak a szállítást végzik, vagy segítenek is a feladat végrehajtásában.
Az antilan nemes meglehetősen titokzatos volt, nem árult el sokat a feladatról. Kufár az egyik külön kabinban helyezte el szépséges, sötét bőrű rabszolgájával egyetemben, akit egy nyakörv és póráz kötött a gazdájához. Ráadásul az antilan nemes nem is beszélt, a nő beszélt helyette, mintha a nemes "Hangja" volna, és az ő gondolatait közvetítené (ez nem volt meglepő, szokás volt olyan antilanok között, akik nem akartak annyira leereszkedni, hogy közvetlenül kommunikáljanak az általuk alsóbbrendűnek tartottakkal)
A zsoldosok a raktérben kerültek elhelyezésre. Meglehetősen sok idő elment a játékban a zsoldosokkal történő interakciókkal (hiszen volt közöttük csendes gyilkos, marcona, nagydarab thoric, kettő nő, akik legalább olyan szívesen osztották meg egymással az ágyukat, mint a játékosok karaktereivel stb.).
Úgyhogy, szinte idilli volt a hangulat mindaddig, amíg egy éjszaka a zsoldosok át nem vették a hajó felett az uralmat. A karaktereket elaltatták - részben a kettő zsoldosnő aktív hozzájárulásának következtében -, és amikor magukhoz tértek, akkor hármasával-négyesével a legénységi szobákba voltak bezárva fegyverek és páncélok nélkül, ráadásul bódult elmével, hogy a varázslataikat se tudják használni. Kufár nem volt velük, róla semmit sem tudtak.
Szökési tervet fontoltak, azonban elbukták, mert mind kiderült, az egyikük helyét alakváltó vette át, aki időben tudta figyelmeztetni a zsoldosokat a tervükre. Végül azonban egy újabb tervvel sikerült kitörniük. A csapat egyik része Kufár kiszabadítására indult, a másik része pedig a szervízcsöveken keresztül a hídra indult, hogy visszavegye a hajó felett az uralmat.
Végül kiszabadították Kufárt a szobájából, az antilan nemest haldokolva találták, így kiderült, hogy csak egy báb volt, aki felett átvette az uralmat a nő, akit addig a Hangjának és rabszolgájának tartottak. Mindvégig ez a boszorkány irányította, ráadásul ő volt a "zsoldosok" vezetője is. Kufárnak ráadásul hiányzott a nagybátyjától örökölt koponyás nyaklánca, amely az "Elfeledettre" való bejutást garantálta. (Aki nem emlékezne: az Elfeledett egy halott isten teste, amely az Asztrálsíkról került át valamikor (vagy áthozták valakik), jelenleg egy mérgező csillagködben található, és csak úgy lehet odajutni, ha valaki ismeri a pontos helyzetét, vagy egy speciális nyaklánc birtokában áthalad Törmelékűr valamelyik "gyűrődésén", amely egyfajta azonnali teleport a szférában, és ez oda juttatja hajóstól. Az Elfeledett egy Szabadkikötő, amelyen ráadásul még kapu is nyílik a Multiverzumba). Így már az úti célt is valószínűsíthették.
Véres küzdelem zajlott a hajón a hídra való eljutásért, amelyben még az arkán-mechanikus gólemjüknek sem vették hasznát, mivel azt mágiával megbénították. Végül az utolsó pillanatokban jutottak el a hídra. Érezték, hogy a csillagbárka belép egy gyűrődésbe, amikor pedig betörték az ajtót, odabent már csak az elhagyatott hidat találták. Még pont látták, ahogy bezáródik egy térkapu. Az ablakon kitekintve látták az Elfeledett hatalmas tömegét, illetve azt is, hogy a Sötét Csillag ütközőpályán halad az egyik őr aszteroida irányába, amelyre láthatóan előzőleg több lövést is leadhatott, ugyanis éppen válaszlövések csapódtak a hajótestbe. Ráadásul az arkán-mechanikus rendszereket megrongálták, így esélytelenek tűnt a túlélés. Ők is, és a Sötét Csillag is halálra volt ítélve.
Végül mindannyian elhagyták a csillagbárkát, és a színesen kavargó csillagködtől körülvéve szemtanúi voltak a Sötét Csillag pusztulásának.
Miután kimentették és őrizetbe vették őket, sikerült tisztázniuk magukat, de ott maradtak hajó nélkül. A rejtélyes támadókról pedig annyit tudtak csak meg, hogy az Elfeledettre érkezve egyenesen a Multiverzumba nyíló kapuhoz mentek, ahol átkeltek Sigilbe, a Kapuk Városába. További céljaik és terveik azonban rejtve maradtak.
