Szinte teljes létszámmal zajlott a játékülés, egyedül Kenrik játékosa maradt távol igazoltan, gyermeke betegsége miatt. A játékidő elején a tervezés eléggé elhúzódott, azonban a végére felpörögtek a dolgok (és bizony néha a karakterek közötti a feszültség is jelentősen megnőtt).
Most majd egy közel 3 hetes szünet következik - és a tervek szerint egy Ars Magica játék -, a következő Spelljammer játékra várhatóan majd április 13-án kerül sor.

A csapat:

A Sötét Csillagra visszatérve a játékosok összeültek a csillagbárka legénységi étkezdéjében, és számba vették, hogy mit is tudnak, és a rendelkezésre álló információk alapján nekiláttak megtervezni, hogy hogyan is tudnák visszaszerezni Ny'ska 30 ezer aranyát. Olyan lendülettel fogtak hozzá a dologhoz, hogy néhányan felvetették, most akkor csak alibiből próbálkoznak valamivel, vagy tényleg mindent megtesznek a pénz visszaszerzése érdekében. Kufár végül azzal zárta le a dolgot, hogy főleg alibiből, de ha már nekilátnak, akkor csinálják rendesen, hátha még jobban jönnek majd ki belőle. 

A tervet nem akarták túlbonyolítani, ezért Rob azt az elképzelést vázolta fel, hogy ő, valamint az írnokát megszemélyesítő Patkány felkeresik majd a Félszemű főhadiszállásául szolgáló kaszinót/bordélyházat, ahol Ny'ska nevében eljárva, tárgyalva lehetőséget biztosítanak Félszemű számára a Ny'skától ellopott 45 ezer arany visszaszolgáltatására. Mivel azonban Rob azzal is tisztában volt, hogy ez a meglehetősen pofátlan ajánlat valószínűleg kiveri majd a biztosítékot, ezért a távozásukat (menekülésüket) megkönnyítendő a csapat többi tagja - Devestätor,  Penge és Voss - majd valami kavarodást okoz a kaszinóban (ami akár nyílt támadás is lehet, ha ezt kívánja a szükség), és ennek a fedezete mellett kísérelnek majd meg elmenekülni. Tekintettel arra, hogy valószínűleg nem lesz már annyi idejük, hogy a dokkhoz visszajussanak, ezért Kenrik a Sötét Csillagon marad, és egy megbeszélt időpontra a dokkból felszállva, a háztetők felett alacsonya repülve, lekapcsolt fényekkel egy közeli találkozási ponthoz lebeg, ahol felveszi az akcióban résztvevő karaktereket. A terv lényegében ennyi maradt, az elkövetkező néhány órában inkább csak tovább finomították.

Annak érdekében, hogy azért mégse vakon sétáljanak majd be, Patkány és Penge Borisz felderítő útra indult, hogy alaposan körülnézzenek a kaszinóban és a környező utcákban. Amíg ők távol jártak, addig a többiek felkészültek a rajtaütésre, karbantartották a fegyvereiket, felszereléseiket, Voss pedig nagyobb tűzerejű lőszereket gyártott Rob utasítására. Mivel azonban ezek néhány lövés után rongálták a fegyverek csövét, ezért az a döntés született, hogy a korábban zsákmányolt pisztolyokat viszik majd magukkal a rajtaütésre. Voss még megpróbálkozott Robnál azzal, hogy had aktiválja a nemrég szerzett gőzrobotot (akit ő következetesen "kislány" néven illetett, és közölte mindenkivel, hogy a több mint 3 méteres fém monstrum nőnemű), azonban a Kufár hajthatatlan volt, egyenlőre nem kívánt foglalkozni a kérdéssel.

Közel másfél órába telt, mire a felderítők visszatértek, és nem éppen jó híreket hoztak. Azt eddig is tudták, hogy a város jóval nagyobb, mint a jelenleg lakott része (egykoron akár 30 ezer állandó, és legalább még egyszer ennyi átutazó lakosa is lehetett), mostanra azonban már csak az egykori központi kerületeket használták. Ahogy azt is látták a csillagbárkáról leszállás közben, hogy a város egyes utcái - főleg a központi városrész körzetében - fedettek voltak. Igaz ezek jelentős része már beomlott, azonban még mindig vannak olyan területek, ahol továbbra is épek voltak a boltívek és az utca tetőszerkezete. Nos, a kaszinó éppen egy ilyen téren állt, ahol a környező néhány száz méteres területen és is ép volt a borítás az utcák felett (körülbelül a 3. emelet magasságában). A kaszinó is legalább 3 szintes volt, azonban az építészeti megoldásokból arra lehetett következtetni, hogy az épület valószínűleg a fedett utcaszínt felett is folytatódik. A kaszinó a város egyik régi központi terén állt, árkádos boltok és kocsmák, fogadók társaságában, így a téren és környező utcákon most is elég élénk volt a forgalom. Amíg Patkány odabent volt, addig Penge az arkán-mechanikus robogója mellett állva odakint figyelt, és fél óra alatt háromszor is látta az aszteroidát uraló calidian kereskedelmi társaság fegyveres őrjáratát áthaladni a téren. Odabent Patkány szintén a város egykori nagyságával szembesült. A tervezés fázisában egy lebujra és egy amolyan zugkaszinóra számítottak, mint egy feltörekvő alvilági vezér főhadiszállása, ezzel szemben azzal kellett szembesülnie, hogy ez a kaszinó - amelyen kívülről még mindig működő "neon reklám" hirdette, hogy odabent szerencsejátékok és könnyűvérű nők várják a szórakozni vágyókat - egykoron (alig egy évtizede) a városközpont egyik patinás épülete lehetett. Odabent pedig a vendégközönséggel szembesülve meg kellett állapítania, hogy ugyan a helyi bányászok is próbára tehetik itt a szerencséjüket, azonban a vendégkör főleg tehetősebb helyi kereskedőkből, az átutazó hajók legénységéből és a sziklát birtokló calidian kereskedelmi társaság képviselőiből kerül ki. A tehetősebben számára egy elfüggönyözött emeleti galérián még privát játékszobák is kialakításra kerültek. Annak érdekében pedig, hogy az odabent lévők biztonságban érezzék magukat, a belépéskor az előcsarnok ruhatárában a kabátok mellett a fegyvereket is le kellett adni, amelyeket páncéldobozokban helyeztek el, a kulcsát pedig átadták a vendégnek. Közel tucatnyi őrt számolt össze összesen (kettőt a ruhatárban, kettőt a kaszinó ajtajában, hármat odabent a fal mellett és az asztalok között, további kettőt pedig a privát játékszobákba vezető lépcső tetején.) Mielőtt még valaki belépett a kaszinóba, az őrök szúrópróbaszerűen vagy valamilyen gyanúok alapján  egyes vendégeket még egyszer átkutattak. (Patkány is így járt, de nem találtak nála rejtett fegyvert). Ami még említésre méltó volt, hogy a bordélyházba a kaszinó játéktermén keresztül lehetett bejutni, illetve a bejárati csarnokból, a kaszinótérbe felvezető lépcsősor alatt is nyílt egy ajtó, azonban azt nem sikerült kiderítenie, hogy az hová vezethet. Patkány végig figyelt, hátha a fiatalabb női utasukat épp erre a helyre hozták örömlánynak, azonban amíg odabent volt, nyomát sem látta, és hiába érdeklődött felőle.

A két felderítőtől kapott információk arra kényszerítették Robot, hogy némileg változtasson a tervén, így a végső terv a következőképpen alakult: Az ő és Patkány szerepe nem változott, azonban a többiek a fenti információk birtokában nem alulról, hanem felülről hatolnak majd be az épületbe, és úgy haladnak lefelé. A két csapat pedig majd a központi játékteremben találkozik... vagy valami ilyesmi. Addig pedig egymástól függetlenül kell ténykedniük, mivel egyik varázshasználó sem rendelkezett a szükséges varázslatokkal ahhoz, hogy távolról üzenjenek egymásnak (ezért a sürgősen beszerzendő eszközök listájára felkerült néhány arkán-mechanikus eszköz, amellyel távolról is tudnak majd egymással kommunikálni.) Azok, akik felülről jutnak be a kaszinóba előre mennek, korábban hagyják el a dokkot azért, hogy megnézzék, milyen a helyzet a tetőszint felett, majd pedig a tér egy meghatározott részén találkoznak Kufárral, és ott még egyszer pontosítják a dolgokat. Ezt követően 10 perc előnyt kapnak, Rob és Patkány csak ezután lép majd be a kaszinó épületébe. 

Annak ellenére, hogy maradtak fehér foltok a tervben, és számos "de mi lesz ha?" merült fel, hozzáláttak az előkészületekhez. Devestätor,  Penge és Voss magukhoz vették a felszerelésüket (valamint Rob és Patkány fegyvereit, amelyet azok nem vihettek magukkal, viszont később még szükségük lehetett rá), meleg ruhát öltöttek magukra, majd Patkány társaságában (aki időközben calidianná maszkírozta magát) elindultak. Odakint fagyos hideg és a levegőben kavargó hó és jégszemcsék fogadták őket. Csupán akkor enyhült némileg az időjárás, és csillapodott a szél, amikor mintegy félórányi gyaloglás után végül elérték a központi rész fedett utcáit. Itt a hőmérséklet is mérséklődött, szinte már sapka, és az arcuk elé húzott kendő nélkül is elviselhető volt. Az utcaszínt fölé jutási lehetőségeket kutatva végül egy fogadót szemeltek ki, ahol egy éjszakára szobát is béreltek maguknak. Innen derítették fel - először Boris familiárisával, egy menyéttel, aztán ők maguk - a fogadó felsőbb szintjeit, amelyekről kiderült, hogy valaha szebb napokat is láttak, lévén látszott, hogy a második és a harmadik emeleti szobák az utóbbi hónapokban nem voltak használva. Megtalálták a padlásra vezető feljárót is, amely ugyan be volt zárva, de nem jelentett problémát Borisnak, aki Patkány tolvajkulcsait használva könnyedén kinyitotta azt. A padláson több lyuk is tátongott, ahol szabadon járt be a szél, és hóval borította be a padlás egyes részeit. Az egyik ilyenen kinézve Boris megtalálta a kaszinó utcaszint feletti részét, amelyről kiderült, hogy még 3-4 emelet nyúlik a magasba, ráadásul a tetején még egy móló is kilóg a város házai fölé, ahová csillaghajók köthetnek ki. Innen nézve a kaszinón is látszott, hogy valaha jobb napokat láthatott, mivel azok a "neon reklámok" amelyek egykoron a leszálló hajók figyelmét kívánták felhívni az intézményre most sötétek maradtak, és a falba mart tartóik több helyen is elengedtek.

Ezt követően megtörtént a találkozás Kufárral - aki közben díszes ruhát öltött magára, arcát pedig egy antilan maszk takarta -, ahol még egyszer végigfutottak a részleteken, majd pedig mindenki ment a dolgára. Kufár és Patkány - miután 10 percet vártak - a kaszinó bejárata felé indultak, Devestätor,  Penge és Voss pedig a tető résén át a város fölé jutva a kaszinó emeletei részeit vették célba.

Odakint szinte semmi sem állta útját a szélnek, amely folyamatosan hordta a havat. Láttak még tucatnyi épületet, amely több szinttel emelkedett a tetők fölé, azonban azt is megállapították, hogy az épületek többségének teteje az utcaszint felett véget is ér. Vigyázva kellett lépniük, mert a hó több helyen úgy felgyűlt, hogy akár teljesen elsüllyedhettek volna benne, más részeken pedig a szél hatására csúszóssá, jegessé vált. Lassan haladtak, szinte vánszorogtak előre, de szerencsére nem kellett messzire menniük, alig 70 métert kellett megtenni. Ez azonban így is percekbe telt. Végül ott álltak a négy emeltnyi magas torony mellett. Ablakokat nemigen láttak, amit mégis, azt vastag megerősített burkolat óvta az időjárás viszontagságaival szemben. Találtak viszont egy vágatot a falon, amelyben fém létrafokok vezettek fel egészen az épület tetejéig. A hó és jégszemcsék rájuk fagytak, azonban így is segítséget nyújtottak nekik ahhoz, hogy feljussanak a tetőre. Odafent megállapították, hogy a korlátokkal körbevett tetőről nem is csak egy, hanem összesen 3 móló nyúlik ki a város fölé, közepén pedig egy kisebb építmény állt, amelyen egy ajtó nyílott (valószínűleg emögött lehetett a lefelé vezető lépcső). Az építményből még egy ahhoz hasonló rúd meredt több száz méter magasan a város fölé, mint amelyhez hasonló mellett a Sötét Csillag a viharos légkörön keresztül leereszkedett, azonban most nem ragyogta rajta az irányt mutató arkánmágikus rajzolatok. 

Ismét Boris-on volt a sor, hogy Patkány tolvajkulcsaival kinyissa az ajtót, így kölcsönösen sikerült meglepniük egymást az odabent kockázó két őrszemmel. Rövid tűzharc és közelharc után sikerült föléjük kerekedni, azonban attól tartva, hogy a pisztolyok dörrenését meghallották odalent, kénytelenek voltak percekig meglapulni. Itt volt némi vita Penge és Devestätor között, mivel az egyik őr Penge felszólítására a vert helyzetet látva eldobta fegyverét, és felemelte kezeit, hogy megadja magát, Devestätor azonban ennek ellenére szó nélkül fejbe lőtte.(Tettét később azzal igazolta, hogy ő megkérdezte Voss-t - aki a hajó "tisztjei" közé tartozott - hogy ejtsenek-e nyelvet, azonban a törpe - az egyetlen aki megsebesült a rövid összecsapásban - azt felelte, hogy nem kell, ölje meg... Így ő csak parancsra cselekedett.). 

Mivel úgy tűnt, a lövések hangja senkinek sem keltette fel a figyelmét, ezért a tovább indulás mellett döntöttek. A puskáikat, télikabátjukat és néhány felszerelést azonban - mivel errefelé terveztek kijutni is, és hogy ne kelljen cipelniük, illetve odabent ne keltsen nagy feltűnést - hátrahagyták, bár arról nem volt információjuk, hogy vajon az őröket mikor váltották volna le, így mennyi idejük maradt... Bár, ha elkezdődik odabent a zajkeltés, akkor amúgy is majdnem mindegy...

Egyenlőre azonban lassan, csendesen haladtak lefelé, többször is meglapulva amikor mozgást észleltek. Nem egyszer csak 1-2 méteren múlott, hogy nem buktak le, azonban úgy tűnt, hogy a szerencse melléjük szegődött. Egyszer egy páncélkabátot viselő férfiből, egy bőrvértes, vörös mohawk hajú férfiből és egy megkötözött, a fején csuklyát viselő nőből álló csoport is elhaladt egy keresztfolyosóban előttük, akikkel később - 5-6 perc után ismét találkoztak, ekkor azonban a nő már halott volt, és a feje is hiányzott, testét úgy vonszolták végig a folyosón. Az indulás óta ekkor mintegy 20-25 perc telhetett el.

Úgy döntöttek, hogy az az útvonal, amelyen az előbbi csoportosulást látták, nekik is megfelelő lesz, bár a halott, fej nélküli nőalak igencsak elgondolkodtatta őket. Egy kereszteződéshez érve azonban nem tudtak dönteni, hogy merre is menjenek tovább, így Devestätor a szerencsére bízta a dolgot... Amely - mint később kiderült - nem neki kedvezett. Alig mentek ugyanis néhány métert, egy lépcső majd egy rövid folyosó fogadta őket, amelynek végében két fegyveres őr állt. A hatalmasra nőtt thoric zsoldos és Boris megpróbálták ugyan eljátszani, hogy ők valójában a kaszinó eltévedt, és igencsak ittas vendégei, azonban az őrök pillanatok alatt átláttak a szitán. Egyikük pisztolyt, másikuk kardot rántott, azonban a thoricnál nem lehettek gyorsabbak, aki szintén pisztolyt rántva két lövéssel végzett is a kardot húzó ellenféllel. Így azonban a másiknak volt még ideje arra, hogy Borisra lőjön, mielőtt az harcba szállhatott volna vele. Pár szívdobbanás telt csak el, és a két őr már holtan feküdt a földön. A lövések hangja ez alkalommal azonban nem maradt észrevétlen. Már hallották is az ajtó túloldalán a kiáltásokat és a közeledő alakokat. Nem tudták, hogy mi lehet Kufárral és a Patkánnyal, azt azonban igen, hogy ha nem kezdenek el nagyon gyorsan visszavonulni a tető irányában, akkor lehet sosem jutnak ki élve az épületből. Azt pedig csak remélni tudták, hogy Rob-ék nélkülük is boldogulnak.

Ezalatt Rob és Patkány is akcióba lendültek. A kaszinóba érve Kufár közölte az egyik előcsarnokban lévő őrrel, hogy a Félszeművel kívánnak találkozni, és Ny'skát képviselik. Nem váratták őket sokáig - leadnivalójuk pedig nem volt -, így hamarosan már a kaszinóteremben voltak, ahol a fal mellett futó lépcső vezették fel őket a különtermek felé. Mivel el volt függönyözve a bejárat, ezért nem tudták, mi fogadja őket odabent, de már nem volt visszaút. Mielőtt azonban beléphettek volna, az őrök még egyszer átvizsgálták a ruházatukat. Patkánynál találtak majd fél tucatnyi mérgezett tűt (az övébe elrejtett garottot azonban nem), ezért őt végül nem engedték tovább, Robnak egyedül kellett folytatnia az útját.

Odabent nagyobb tétben zajlott a játék, és látható volt, hogy az asztal körül ülők is a város tehetősebb lakosai közül kerültek ki, azonban sok ideje nem volt nézelődni, mivel tovább vezették egy szintén elfüggönyözött galériához. Félszemű - aki mit ad isten, tényleg csak fél szemmel rendelkezett, a másikat kötés fedte - odabent volt néhány pribékje, örömlány, és egy ránézésre is tehetős kereskedő (akit Rob a calidian kereskedőtársaság helyi érdekeltsége vezetőjének tippelt) társaságában. Kufár meglepve vette észre, hogy az egyik örömlány nem más, mint fiatalabb utasuk, azonban sikeresen leplezte meglepődését. Néhány udvariassági kör után azonnal a tárgyra tért, és Ny'ska nevében beszélve - miközben persze nagyrabecsüléséről és támogatásáról biztosított - közölte vele, hogy a további békés egymás mellett élés és üzleti kapcsolat érdekében jobban tenné, ha visszaadná a pénzt, amit jogtalanul elvett. Félszemű úgy tett, mint aki nem tudná, hogy esetleg valami probléma lehet, Kufár pedig érezte, hogy mondataival olykor pengeélen táncol... Főleg, amikor elhangzott Félszemű szájából, hogy talán az lenne a legkézenfekvőbb válasz, ha Ny'ska példáját követve egy emberi testrészt küldene neki vissza... talán éppen Rob fejét. Rob válaszában ekkor hangzott el, hogy Ny'ska nem szeretne kiszélesedő konfliktust, és mennyire becsüli Félszeműt. A másik ekkor elhallgatott, csak az egyik pribékjét intette magához, majd miután súgott neki valamit, elküldte, és Kufárt felszólította, hogy várjon kicsit, és igyon addig egy teát. Nem volt mit tenni, mint várakozni. Közben Kufár érezte, hogy szorul a hurok, de most nem volt hová menni. Arról pedig sejtelme sem volt, hogy a felülről behatoló társai merre is járhatnak épp. 

Percek teltek el, amikor végül visszatért a pribék egy bőrvértes, vörös mohawk frizurát viselő zsoldos és egy a fején csukját viselő nő társaságában. A nő láthatólag tántorgott, kezeit véres kötés borította... Nem kellett Robnak nagy megfigyelőnek lennie ahhoz, hogy megállapítsa, levágták az ujjait. A nőt térdre lökték, majd amikor lerántották fejéről a csuklyát, a Kufár döbbenten látta, hogy az nem más, mint az idősebb nő, aki szintén az utasuk volt. Döbbenetét sikerült lepleznie, bár ebben a viselt maszk is segített. 

Félszemű a nőre nézett, majd Kufárt kérdezte arról, hogy ha Ny'ska valóban olyan nagyra becsüli, illetve szeretne jó kapcsolatot kialakítani vele, akkor miért küld orgyilkost azzal a céllal, hogy végezzen vele? Rob erre nem igazán tudott mit mondani, de szerencsére nem is kellett, mivel inkább csak amolyan költői kérdés volt. A Félszemű intésére a bőrvértes zsoldos néhány vágással levágta a nő fejét, majd azt a csuklyába téve átadta a Kufárnak. Ez volt a válaszüzenet Ny'ska számára.

Mivel érezhető volt, hogy a beszélgetés véget ért, Rob megkönnyebbülten - és élve -, kezében a "csomaggal" távozott. Az előtérben csak fejével intett Patkánynak, és úgy tettek, mintha valóban elgondolkodnának még azon, hogy a Félszemű invitálásának eleget téve a ház vendégeiként játszanak egyet. Ezzel azonban csak az időt húzták, mert tudták, hogy társaiknak elvileg hamarosan meg kell érkezniük. Nem is tévedtek, mivel hamarosan lövések dördülését lehetett hallani odafentről. Ekkor - látván az emelet felé rohanó fegyveres biztonsági embereket - Rob utasítására a távozás mellett döntöttek, és elhagyták a kaszinót. Sietniük kellett, mivel a korábbi terveikkel ellentétben nem sok esély volt arra, hogy belülről jussanak fel a tetőre, ahová majd a Sötét Csillag érkezik, hogy felvegye őket. Devestätornak, Pengének és Vossnak pedig így maguknak kellett boldogulnia.

Itt ért véget a játékülés. Folytatás áprilisban.