Kalandok a Vadűrben - 26. rész

Szerző: spelljammer on 2011.12.04. 07:40

A múlt hétvégén ismét leültünk egy kis Spelljammert játszani. Sajnos csak egy rövid játékra volt lehetőségünk, azonban az események úgy alakultak, hogy megint lesz egy kis töprengeni valója a játékosoknak a következő alkalomig.

A csapat:

Tefrit Do’ Feamor- drow csatamágus (10. TSZ) - szerzetes/varázsló/csatamágus
Arastic Aramil - tünde íjász (10. TSZ) - harcos/erdei mesterlövész
Takklin - törpe harcos pap (10. TSZ) - Celestian papja
Gale – ember harcos (10. TSZ) vándor/mágus
Kerr – ember harcos (10. TSZ) harcos/tengerészgyalogos
Agor Styr – ember felfedező (10. TSZ) kalandor/vándor/csillagközi felfedező

A történet ott folytatódott, ahol legutóbb abbamaradt: Bral Sziklájának kikötőjében. Gale Arastic és Agor kíséretében a kikötő barlangjában éppen a tündékkel tárgyalt a gébicshajó mellett, miközben a csapat többi tagja távolról figyelte őket. Aztán a fedélzetmester és a tünde íjász beleegyezőleg bólintott, majd a tündékkel együtt a barlangdokk kijárata felé indultak, és hamarosan eltűntek a csapattagok szemei elől a kikötő forgatagában. Csupán Agor maradt a hajó mellett, aki - amint a tündék eltűntek a színről - a többi játékos elé sietett. Beszámolt nekik a helyzetről, és arról, hogy a tündék mindenkit várnak az Alsóvárosban található Részeg Octopus elnevezésű fogadóba azért, hogy tisztázzák, hogyan is került hozzájuk a Birodalmi Flotta gébicshajója.

A drow nem nagyon bízott a flottában, illetve abban, hogy jól fognak kikerülni ebből a helyzetből, ezért a dokk barlangraktárai közűl kibérelt egy kisebbet, és közel két óra azzal telt el, hogy rakodómunkásokkal ami mozdítható volt a hajón, és nem annak eredeti tartozéka, mindent oda hordatott. Miután végeztek a rakodással, még arról is gondoskodott, hogy a raktár ajtaja mágikusan is védett legyen, és hogy a csillagbárka helyett immáron azt vigyázzák az erre felfogadott fegyveresek.

Csak ezt követően indultak el, hogy csatlakozzanak a többiekhez. A törpe pap még egy Suttogó Szellő varázslattal üzent is Gale-nak, hogy mihez tartsák magukat... Mivel az üzenet sok újdonságot és segítséget nem tartalmazott, ezért Gale inkább nem is válaszolt rá... A benne megfogalmazodó választ ugyanis nem köszöntén volna meg neki a többiek.

A fedélzetmester és a tünde íjász ezen idő alatt a Részeg Octopus (Bral Sziklájának a térképén a 111-es épület) különtermében várakozott az őket odakísérő tünde varázslóval és nemessel. A flottatiszt elment valahová, a fogadó emeletén lévő különterem bejáratát pedig két tünde tengerészgyalogos vigyázta. Gale kihasználta a felajánlott lehetőséget, és vett egy fürdőt a fogadó erre szolgáló helyiségében, majd pedig alkoholba és egyedül játszható kártyajátékokba, végül pedig sakkba folyotta bánatát a helyzet miatt, amíg a társai megérkezésére várt. Sajnos sem berúgnia, sem pedig magát legyőznie nem sikerült. Arastic csak türelmesen várakozott, akárcsak a két tünde, akik a kérdésekre csak annyit válaszoltak, hogy megvárják, amíg mindenki együtt lesz.

Végül két órával később megérkeztek a többiek is. Mivel a két githzerai vendégüket nem akarták a kikötőben hagyni, így ők is velük jöttek, és mialatt a csapat odafent tárgyalt, azalatt a fogadó ivójában várakoztak.

Amikor beléptek, arra két társukon kívül négy tünde várta őket. A már látott flottatiszten, a varázslón és a nemesen kívül még egy tünde nő is a különteremben volt, akinek a nyakában viselt szimbóluma egyértelművé tette, hogy egy papnő. A drow meglehetően lerohanó stílusban, kissé "támadólag" kezdte a megbeszélést, mintha megkísérelte volna átvenni az irányítást a tárgyalás felett... Ezt a tündék nem igazán nézték jó szemmel, még ha nagyon nem is mutatták ki. A csatamágus követelésére készséggel bemutatták a gébicshajó tulajdoni papírjait, majd válaszul ugyanerre kérték a csapatot is, amelyet ők - természetesen - nem tudtak teljesíteni. Itt a flottatiszt némileg kajánul állapította meg, hogy ez némileg ellentétes a korábbi állítással, miszerint a gébicshajót úgy vették, és csak a tünde nemes éles pillantására fogta vissza magát.

A szót végig a flottatiszt vitte a megbeszélés alatt, de olyakor ránézett a tünde nemesre, aki alig észrevehető metakommunikációval irányította a beszélgetés menetét. Bemutatták a papnőt is, akinek az volt jelen, hogy a megbeszélés során ne hangozhassék el hazugság senki szájából. Persze, emellett azért a jelenlévők önkéntelen reakcióit is figyelte, hogy a testbeszédük mennyire van összhangba azzal, amit meséltek. Emiatt pedig többször is jelezte társainak, miközben a játékosok előadták mondanivalójukat, hogy ne egészen úgy történtek a dolgok, illetve olyan részleteket, amelyek esetlegesen rossz fényt vetettek volna rájuk (érthető okokból) elhallgattak.

Csak ritkán szóltak közbe és leginkább a Vecna szentély, illetve a kard megtalálásának körülményei, valamint az ott talált tünde holttest érdekelte őket, ezért - szerencsére - a többi dolgot nem feszegették... vagy csak ők sem akartak bonyodalmakat. A tünde varázsló közben megvizsgálta a kardot, amely olyan képességeket villantott meg, amit az azt addig forgató Arastic még csak nem is sejtett róla.

Végül az alábbi döntéseket, javaslatokat közölte a flottatiszt (akin látszott, hogy szíve szerint leginkább kilőné az egész bagázst a Vadűrbe, hogy űrcápák prédái legyenek, azonban engedelmeskednie kellett a tünde nemesnek):

- A gébicshajó a Tünde Birodalmi Flotta tulajdona, ezért azt visszaveszik.

Azonban:

- Segítik jutányos áron értékesíteni - amennyiben a játékosok szeretnék - a csillagbárkán található értékeiket. (Ez az eredeti ár 75-80%-át jelenti, nem pedig a piaci ár 50%-át, amennyiért ők tudnák eladni.)

- A Riathor Ház (a tünde nemesi ház) továbbá kárpótlásként felajánlotta, hogy segíti a csapatot egy másik csillagbárkához jutni és a felmerülő költségek jelentős részét is fedezi... cserébe azért, hogy hírt hoztak a halott örökösről és halálának körülményeiről.

- Természetesen ez utóbbiról csak azután lehet szó, ha meggyőződtek arról, hogy a csapat "valóban" igazat mondott. A tőlük kapott adatok és térkép alapján felkutatják a Vecna szentélyt, hogy elpusztítsák, és hogy elhozzák onnan a tünde herceg holttestét. Mivel van a közelben egy armada és néhány kísérőhajó, ezért néhány napon belül ez tisztázódni fog. Addig természetesen a nemesi ház vendégei ebben a fogadóban.

- Az ékkőkard, amit a halott hercegnél találtak és jelenleg a Arastic birtokolja, a tünde Nemes Házé. Természetesen jutalom jár azért, hogy visszaszolgáltatják. Azonban a Nemes Ház feje abba is hajlandó beleegyezni, hogy a fegyvert továbbra is a tünde íjász forgassa. Ennek azonban feltételei vannak: nem használhatja tündék ellen, nem adhatja, ajándékozhatja el, ha már nincs rá szüksége, vissza kell juttatnia a Nemesi Háznak, továbbá ha elveszíti, akkor annak kell az elsőnek lenni, hogy visszaszerezze. Jah, és mellékesen mágikus esküt kell tennie minderre, amelyet ha megszeg, akkor átkot von magára.

A játékosok némi gondolkodás után beleegyeztek a feltételekbe - csak már szabaduljanak el innen -, Arastic pedig (annak ellenére, hogy társai azt javasolták, ilyen feltételek mellett inkább szabaduljon meg a kardtól) beleegyzett abba, hogy aláveti magát a mágikus eskünek. Amíg a papnő és a tünde nemes félrevonultak egy másik helyiségbe, hogy Arasticot alávessék a rituálénak, addig Gale rákérdezett a flottatisztnél arra, hogy van-e bármilyen ismeretük egy bizonyos Fekete Sárkányról.

A tünde tiszt végül csak a tünde nemes határozott utasítására tájékoztatta őket arról, hogy a Fekete Sárkány egy bűnszervezet feje, amely mindennel foglalkozik, ami illeáglis és jól lehet vele keresni. Mind a három ismert szférára kiterjed a hatalma olyan ottani alvilági vezetőkön keresztül, akikkel megállapodott. Nincsenek alárendelve, inkább csak kölcsönösen segítik egymást, és a Fekete Sárkány fogja össze a dolgokat. Valahol Selune Könnyei között van a bázisa. A flotta már évek óta keresi, és az aszterodiamező átkutatása évtizedekbe telne. A Sziklán nincsen jelen, azonban ha intéznie kell valamit, azt az rendelkezésre álló adatok alapján az Arctalanon keresztül intézi.

Miután a megbeszélés véget ért és a tündék távoztak, átbeszélték a további teendőket. Felmérni, hogy mennyi pénzük van, valahogy felvenni a kapcsolatot a Fekete Sárkánnyal, és átadni az utasokat, megvenni és felszerelni az új hajót, és a maradék pénzt elosztani, hogy mindenki kedvére bevásárolhasson. Miután mindezekbe megegyeztek, mindenki úgy döntött, hogy jöhet végre a jól megérdemelt pihenés, és szétszóródtak a városban, hogy csak másnap üljenek össze megvitatni a szükséges lépéseket.

Másnap délelőtt a flotta egy fedélzetmestere érkezett, akivel összeírták, hogy mitől szeretnének megvállni, és aki elmondta, hogy mekkora összeget tudnak adni érte. Gale és Feamor végül elégedetten állapították meg, hogy nem kevés pénzük lesz, ha lezárul minden. A pontos összeget még nem közölték a többiekkel, akikkel azonban abban maradtak, hogy megvárják mennyit kell költeni az új hajójukra, és a fennmaradó összeg ismeretében döntenek a többi felhasználásáról.

A megbeszélést végül az egyik felszogálólány zavarta meg, aki egy olyan közepes méretű faládikót hozott be, amibe általában a törékeny holmikat szokták csomagolni szállításkor. Elmondta, hogy a fogadósnak adta le egy futár, aki már el is ment.. közben pedig kíváncsian figyelte, hogy mit is rejthet a doboz. Végül Gale udvariassan kitessékelte, majd mindenki töprenve a dobozt tanulmányozta. A drow csatamágus nem érzékelt belőle mágiát, úgyhogy felfeszítették a tetejét. Odabent fűrészporral volt kibélelve, amit ahogy félresöpörtek, a csapat egykori bárdja, Jaer levágott feje nézett velük a ládából farkasszemet.

A láda tetejéhez egy levél is volt rögzítve, amelyre - mint az a Tefrit felismerte - egy drow glyph volt rajzolva, és mint kiderült a nyomukban járó szürkeűri kalózok vezetőjétől jött. A tartalma lényegében annyi volt, hogy amennyiben a csapat fizet 20 000 aranyat, akkor felhagynak az üldözésével, és elfelejtik a dolgot. Cserébe pedig visszzaadják Jaer testének maradék részét, és a birtokában talált tárgyakat.

Éles vita alakult ki. A drow és Gale amellett voltak, hogy fizessenek, és így legalább ettől a problémától végleg megszabadulhatnak újabb vérontás nélkül, a többiek azonban (Kerr, Arastic és Takklin) azt szorgalmazták, hogy ne fizessenek, ne engedjenek a zsarolásnak, és inkább harcoljanak.

Úgyhogy, a következő játékülésre maradt, hogy döntsenek, hogyan kezelik a kalózok üzenetét, illetve hogy valahogyan az Arctalan emberein keresztül kapcsolatban lépjenek a Fekete Sárkánnyal hogy meghozták az "árút".

Itt maradt abba a játékülés, innen folytatjuk legközelebb... Ha minden jól megy, még valamikor december hónapban.

szólj hozzá

A bejegyzés trackback címe:

https://spelljammer.blog.hu/api/trackback/id/tr653435569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása