Kalandok a Vadűrben - 22. rész

Szerző: spelljammer on 2011.04.24. 07:21

Sajnos csak most van időm arra, hogy megosszam veletek az április 09-i játék történéseit. Azóta már 16-án is játszottunk, remélem hamarosan arra is sor kerül.

De lássuk, mi is történt 9-én...

A csapat:

Tefrit - drow csatamágus (9) - szerzetes/varázsló/csatamágus

Aramil - tünde íjász (9) - harcos/vándor

Takklin - törpe pap (9) - Celestian papja

Gale - vándor/mágus (9) - virtuálisan (mint NJK)

Jaer - fél-tünde bárd (9) - virtuálisan (mint NJK)

Miután végeztek a láncgólemmel, a hogyan továbbon kezdtek el gondolkodni. A bárd megosztotta velük, hogy amíg felderítette ezt a részt, addig hallott egy beszélgetést arról, hogy egy hajót fel kell készíteni a közelgő indulásra, azt azonban nem tudta megmondani, hogy melyik folyosóról is jött a hang. Kétfelé mehettek tovább - hacsak nem akartak közelebbi ismerettséget kötni a zselékockával -, amelyek közül az egyiken egy újabb láncgólem (hiszen a bárd kettőt látott), a másikon pedig egy szoba várta őket, amelybe valami kétlábú, nagyfogú pálcikaembereket rajzolt a korábban itt járt helmita, és egy feliratot írt mellé: NE!

Természetesen ez utóbbit választották, el is indultak az ajtó felé, azonban a tünde íjász végül úgy döntött, csak megnézi magának azt a másik folyosót is. Úgyhogy, amíg a többiek az ajtó előtt várakoztak, és azt vizsgálták, hogyan juthatnának át rajta, ő szembe találta magát a másik láncgólemmel. Egy darabig úgy tűnt, a gólem nem vette észre, azonban meghallhatta, amikor a többiek is felbukkantak, hogy utánanézzenek, hol is marad a tünde, és támadába lendült. A tünde a menekülés helyett azt választotta, hogy inkább szembeszáll vele, úgyhogy véres párharc következett, amelybe szerencséjére hamar beszálltak a többiek is. Mindenesetre, ezt a láncgólemet már könnyebben legyőzték, mint a korábbi társát.

Ezt követően rövid vita alakult ki a törpe pap és a tünde között arról, hogy jó lenne, ha mindenki tartaná magát a megbeszéltekhez, mert ha mindenki a saját feje után megy, akkor nemhogy nem találják meg azt a hajót, de élve sem jutnak ki innen. Mindenestere úgy tűnt, a tündét nem különösebben hatotta meg a törpe dühöngése, aki erre nemes egyszerűséggel úgy reagált, hogy rohadjon meg a hegyesfülű, de ő bizony nem fog többet mágiát pazarolni a meggyógyítására. Ez a kis közjáték meg is alapozta azt a feszült hangulatot, amely tovább jellemezte a törpe és a tünde kapcsolatát a kaland további részében.

Ezalatt a drow varázsló - ha már amúgy is ott voltak - megnézte, hogy mi is van amögött az ajtó mögött, amelyet olyannyira vigyázott a láncgólem. Bár, a bejutás nehézkes volt, mivel sem zárkszerkezet, sem kilincs nem volt rajta, csupán egy tünde (?) arc rajzolódott ki, amely jelszót kért. Nos, ezt nem tudták, és olyan varázslata sem volt, amely a mágikusan lezárt ajtókat nyitja, így a fizikai erő maradt a tünde íjász képében. Az ajtót végül betörték, odabent pedig a kékes fényben izzó teleport varázskör fogadta őket a padlón. Sejtelmük sem volt, hogyan kell aktiválni, illetve hová vezethet, a varázskör feliratai pedig nem adtak további útmutatást. Úgy döntöttek hát, megnézik azt a helyiséget, amelytől a térkép rajzoló helmita olyannyira óvta őket.

Szerencséjükre ezt az ajtót nem mágikus, hanem mechanikus zár vigyázta, és bárki járt is erre korábban, nem ügyelt arra, hogy bezárja. Így könnyedén kinyitották, bár - tekintettel a térkép figyelmeztetésére - kellő körültekintéssel, és felkészültséggel. Mint kiderült, felesleges volt annyira aggódniuk, mivel a helyiséget vastagon ülte meg a por, és szőtte be a pókháló. Találtak ugyan két pár friss lábnyomot - valószínűleg a hangok gazdáiét - akik azonban csak bejöttek a helyiségbe, majd az ajtó közeléből elvittek egy ládát  (legalábbis, a nyomok alapján ezt következtették ki), és távoztak. A szobában nem volt világítás, így Gale egy napfénypálcát hozott működésbe, amelynek fényénél egy évekkel korábban lezajlott összecsapás nyomai rajzolódtak ki. A falakon megfeketedett égésnyomok, összetört bútorok, az egyik sarokban pedig tucatnyi, ördögszerű lény csontváza hevert, köztük egy humanoid maradványaival, akinek Vecna szimbólum volt a nyakában.

Nos, úgy tűnt, bárki járt is erre, már elvégezte helyettük a munkát, és megtisztította a helyiséget. Egy további ajtót találtak, amely a térkép szerint valami szentély felé vezet, azonban a lerakódott por alapján úgy tűnt, évek óta nem használta senki. A törpe felvetette, hogy ez alapján nekik sincs semmi keresnivalójuk arrafelé, és valószínűleg akik a ládáért jöttek, azok a teleporton keresztül távoztak, úgyhogy nekik is arrafelé kellene menniük. Ezzel nem mindenki értett egyet, ugyanis a tündének megint viszketett a tenyere, és ő megnézte volna, mi van az ajtó mögött. Közben pedig, rábeszélték a bárdot, hogy újfent próbálja meg aktiválni azt a mágikus szerkezetet, amit korábban találtak, hátha tud belőle képet csiholni. Sikerrel is járt, mivel életre kelt a "kijelző", és egy magas szobor perspektívájából egy hatalmas, oszlopcsarnokos helyiséget pillantottak meg, a képen pedig két félig páncél-félig humanoid félgólem vágott keresztül. A láncgólem jelenléte és a félgólemek alapján a "Nekromanta" mellé a drow felvéste a "technomágusokat" is, hiszen idebent eddig élőhalottal szinte egyetlennel sem, szerkezettel viszont annál többel találkoztak.

Mindenesetre, amíg a törpe és a tünde a vitájukkal, illetve a halott "démonok" átvizsgálásával volt elfoglalva, ezútta a drow csatamágus döntött úgy, hogy - ha már amúgy is aktiválta a mágia keresése varázslatát, ne menjen kárba - magányos felderítésre indul, úgyhogy kinyitotta a lezárt ajtót, és megindult a mögötte talált folyosón. Kétoldalt ajtókat talált, amelyeket elkezdett kinyitogatni - kivéve egy lezárt ajtót, amellyel nem  boldogult -, és egy újabb humanoid holtestet is talált, amely a szimbóluma alapján szintén egy Vecna paphoz tartozhatott. Mindenesetre, valamit csinálthatott közben, amivel aktivált egy csapdát vagy riasztót, mert a lezárt ajtó mögött valami mozgás támadt, és a következő pillanatban egy gargoyle szerű lény robbant ki mögüle a folyosóra.

Sikerült elrohannia előle, és a gargoyle-val a nyomába visszarohant a terembe, ahol társai döbbenten néztek az előbukkanó drow-ra, és a nyomában érkező szörnyetegre. (Mondanom sem kell, a törpe megint morgolódott a csapatszellem hiánya miatt.)

 

Úgyhogy megint harcba kellett bocsátkozniuk, pedig mostanra már alaposan kimerültek, mágikus tartalékaik a végét járták, és még közel sem látták az egésznek a végét. Pihenésről pedig egyenlőre nem lehetett szó.

Végül véres küzdelem után felülkerekedtek a négykezű, mutáns gargoyle-on, és a törpe javaslata ellenére, hogy akkor irány a teleport szoba, a drow és a tünde nem bírta legyőzni a kíváncsiságát, és inkább a korábbi folyosón akartak körülnézni remélvén, hogy a gargoyle-on kívül más fenyegetés már nem vár rájuk. A törpe, a bárd és a fedélzetmester nem tartottak velük, úgy döntöttek, ők elindulnak a teleport szoba felé, hátha rájönnek hogyan is működik.

A drow csatamágus és a tünde íjász végül Gale napfénypálcáját magukkal cipelve, hogy fényt adjon nekik a sötét folyosókon, eljutottak az itteni Vecna szentély szívébe. Vecna papok holtestei hevertek mindenfelé, maga a szentély és oltár pedig meggyalázva, összetörve hevert. Bárkik is jártak itt korábban, az biztos, hogy a Vecna szentélyt elpusztították. A két felderítő eljutott a főbejáratig is, amelyen túl a különös, még mindig működő mágiát sugárzó oszlop, és körülötte az élőholtak hordái várakoztak. Arra a következtetésre jutottak, hogy bárki is pusztította el a Vecna szentélyt és a papokat (a technomágusok?... a Necromanta egyre kevésbé tűnt valószínűnek), még mindig itt van, és most ő uralja ezt a helyet. A hozzá vezető út pedig - mivel a szintről kivezető lépcsőt nem találtak - a teleporton keresztül nyílik.

Úgyhogy, a teleport szoba felé vették ők is az irányt, ahol ott találták a társaikat. Továbbra sem jutottak sokra a varázsjelekkel, úgyhogy a tünde drasztikus megoldást választott. Az éppen a rajzolatokat vizsgáló törpét nemes egyszerűséggel belelökte a teleportba. A törpe eltűnt. Ezzel megoldódott a rejtély, egyszerűen csak bele kell lépni, és máris egy előre meghatározott helyre érkeznek. Ezt követően a tünde is belépett a körbe, és sorban egymás után követték a többiek is.

Azt gondolom, mondanom sem kell, hogy a törpe némileg zokon vette a tünde tettét, és az érkező íjászt láncos buzogánnyal várta odaát. Úgyhogy, mire a többiek megérkeztek, a törpe és a tünde már ádáz harcba bonyolódott, és félő volt nem is hagyják abba addig, amíg valamelyikük meg nem hal. Végül a drow lépett közbe, és szedte szét őket, bár ettől cseppet sem lett kisebb a feszültség.

Egy ugyanolyan helyiségbe érkeztek, mint ahonnan elindultak, zárnak nyomát sem látták, csak a fej jelent meg az ajtón, amely jelszót kért. Mivel nem tudták, mi vár rájuk a túloldalon, ezért - kalandor hiányában - kivételesen nem akarták betörni az ajtót, inkább más módszerhez folyamodtak. Végül átnézték az összes magukkal hozott felszerelést, amit a Csillagtáncost megtámadó kalózoktól vettek el, illetve amit útközben itt, a Vecna templom folyosóin szedtek össze. A bárd végül talált egy pálcát - amelyet a drow szedett el a támadó kalózokat kísérő varázslótól még a Csillagtáncoson -, amellyel úgy vélte, hogy mindannyian átjuthatnak az ajtó túloldalára. Némi kísérletezgetés után végül a drow csatamágus egy kékes energiakisülés hatására, amely a pálcából csapott ki, eltűnt. Vagy dezintegrálta, vagy pedig elteleportálta valahová. A hová hamarosan kiderült, amikor kopogás hangzott fel az ajtó túloldaláról, és a csillaghajókon használt fényjelek kopogott változatával adta tudtukra, hogy az ajtó túloldalán van, és jöhetnek, tiszta a levegő.

Ezt követően a fél-tünde bárd mindenkit átjuttatott az ajtón, azonban mire ő került volna sorra, kifogytak a pálcából a töltetek. Végül arra a megoldásra jutottak, hogy kíséreljen meg egyedül visszajutni a Csillagtáncosnál maradt társaikhoz, amíg ők folytatják amiért idejöttek: megpróbálnak csillaghajót szerezni.

 A helyiség, ahová érkeztek, egy viszonylag nagyobb terem volt, amelyről összesen hat ajtó nyílott. Az ajtók mellett páncélos lovagok szobrai őrködtek. Gyanították, hogy szerkezetek lehetnek, azonban nyomát sem adták annak, hogy aktívak lennének, így nyugodtan néztek körbe. Nem nézelődhettek azonban sokáig, mert a teleport szobával szembenlévő ajtó mögül közelgő lépteket és páncélcsörgést hallottak. A drow a korábban talált tünde köpenybe burkolózva az egyik páncél mögött rejtőzött el, a többiek pedig az egyik nyitott ajtó mögé húzódtak vissza - ahol egy kisebb raktárat találtak, úgyhogy további holmikkal gyarapították készleteiket.

Az ajtón keresztül egy páncélos félgólem és két szerkezet érkezett. Úgy tűnt, nem vették észre a drowt, az egyik zárt ajtóhoz léptek, a félgólem kinyitotta, majd egy ládával távoztak arra, amerről jöttek. Miután úgy tűnt, tiszta a levegő, a többiek is előjöttek, a drow pedig beszámolt arról, mit is látott. A tünde íjász megint erőhöz folyamodott, és betörte azt a zárt ajtót, amit korábban a félgólem nyitott ki. A törpe már meg sem lepődött, hogy ezzel a tünde ismét bajt hozott a fejére (fejükre), mivel a páncélok egyszerre mozdultak meg, és támadtak a betolakodókra.

Hogy mentse, ami menthető, a törpe elvarázsolta utolsó Csendvarázslatát, hogy a harc zajai ne szűrődhessenek ki a teremből. Végül győzelmet arattak, de újabb sebeket szereztek, és újabb varázslataikat kellett elpazarolniuk... szinte feleslegesen.

Innen folytattuk a kalandot április 16-án. Hamarosan következik...

4 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://spelljammer.blog.hu/api/trackback/id/tr602851080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kerr 2011.04.26. 09:20:37

Utoljára kb. 23 éve játszottunk ilyen szinten. Tündék, drowok és törpék! Figyeljetek, míg nem vagyok!
Tudom hogy nincsen jelen az ész, de azért mégis:)

Chomy 2011.05.03. 12:29:39

Nahát! Jól látom a képeken, hogy beváltak a 4E-hez készített sorskártyáim? :) Hogyan tudjátok 3. kiadás alatt használni ezeket? Új hatásokat adtatok nekik, vagy a meglévő hatásokat fordítjátok valamilyen "algoritmussal" az előző kiadás nyelvére?

Volna ám más kérdésem is: milyen termék, vagy termék része ez a puzzle-szerűen összeilleszthető (?) dungeon floor, és az ajtók? Nagyon jól néznek ki!

A bloggal és a játékkal csak így tovább, ne is lassítsatok! :)

spelljammer · http://spelljammer.blog.hu 2011.05.03. 14:01:43

@Chomy:

Egy az egyben használjuk a kártyáidat, mivel szerencsére volt olyan, amit d&d 3e-ben is fel lehet használni. Ami nagyon specifikus volt, azt kihagytuk. :) Játék elején mindenki húz egyet, és ha van rá lehetősége, akkor felhasználja. :)

A dungeon alapok az Odalent c. társasjátékból vannak a szörnyekkel együtt. :)

Chomy 2011.05.03. 14:18:44

@spelljammer: köszi! Hallottam már az Odalentről, de sosem láttam még működés közben. A képek meggyőztek, hogy ha másért nem is, legalább a dungeon alapokért be kell ruháznom egyre. A WOTC-féle dungeon tiles sincs ilyen ütős, és ha jól látom, a D&D minik is pont illeszkednek a négyzetrácsra... :)
süti beállítások módosítása